Amikor beköszönt a farsang, a tél lassan búcsút int, a konyhát pedig betölti az olajban sülő fánk semmivel össze nem téveszthető illata. Ez az időszak a vidámságról, a bőségről és az önfeledt lakomákról szól, ahol a nevetés, a jelmezek és a közös élmények mellett a fánk kapja a főszerepet. Nem véletlen, hogy generációk óta ez a farsangi asztal koronázatlan királya.  A puha, könnyű tészta, a halvány szalag a közepén és a porcukorral meghintett teteje már látványra is ünnepet ígér. Egy falat, és az ember visszarepül a gyerekkorába: nagyszülők konyhájába, zsúfolt farsangi mulatságokba, hangos nevetések és ragacsos lekváros ujjak közé. A fánksütés maga is szertartás – lassú kelesztés, türelem és egy csipetnyi szeretet kell hozzá.